A címzett e-mail címe:


Az ön e-mail címe:


Az ön üzenete:
Elküld
LEVELÉT TOVÁBBÍTOTTUK A MEGADOTT E-MAIL CÍMRE
bezár

Könyvajánló

  • Utolsó kísérlet

    Kairosz Kiadó, 2008; Szerzők: Végh László, Szám Dorottya, Hetesi Zsolt
  • Worldwatch Institute: A világ helyzete

    Éves kiadások 1987-2009-ig, 1991-től kezdve a Föld Napja Alapítvány kiadásában magyarul is elérhető.
  • A világ helyzete 2010

    Föld Napja Alapítvány
  • • Fogyasztó kúra. Környezeti nevelési modulgyűjtemény a fenntartható fogyasztásról

    Vác, 2010. Magosfa Alapítvány
  • Világváltás 2012

    Nyitott könyvműhely, 2009; Szerző: László Ervin
  • Planetary boundaries

    Nature, 2009. Sept; Szerző: Rockström, Johan et al
  • Kérdések és válaszok a fenntartható fejlődésről

    2008; Szerző: Gyulai Iván
  • Modernizáció és környezetpolitika. in: A mai világ és a jövő forgatókönyvei. Nemzeti Stratégia 2002-ig.

    Kapuk, 1997; Szerző: Kiss Károly
  • Zöld kiút

    2009; Szerző: Kiss Károly

Linkajánló

Méltó fogyasztás

Olyan emberi tett és folyamat, ami élhetetlenné, sőt, halálossá képes tenni saját élőhelyünket, sajnos több van, mint gondolnád! Lokális katasztrófát és globális méretű környezetkárosodást is okozhat például az atomipar, a vegyipar, a motorizáció és szállítás. Azok a nagy és visszafordíthatatlan környezetkárosodások tartoznak ide, amelyekkel meglévő, biológiailag adott (azaz hosszú távon is befolyásolhatatlan) adottságaink nem tudnak megbirkózni. A Föld nyilvánvaló élhetetlenné alakulása miatt vélik úgy egyre többen, hogy új társadalmi viszonyokra, új értékrendre kell nyitottnak lennünk.
  • A már kialakult ellátórendszerek (pl. szociális ellátórendszerek, nyugdíj, egészségügyi ellátás, épített infrastruktúra) átalakítása, új társadalmi elvárásokhoz igazítása teher mindenki számára. A Föld alig néhány országában, Magyarországon is, több évtizede folyamatosan csökken a lélekszám. Az országok túlnyomó, döntő többségében növekszik. A hazai döntéshozóknak, így neked is, egyszerre kell ismerniük a globális túlnépesedés és a csökkenő lakosság folyamatait. Döntéseid léptékét és irányát saját közösséged kell megszabja.
  • Minél nagyobb egy rendszer, annál könnyebben terheli másokra szennyezését, kárait, és annál könnyebben sajátítja ki a hasznokat. Az épített ellátórendszerek túlméretezése (pl. regionális hulladékkezelő vagy szennyvízkezelő rendszer erőltetése ott, ahol több helyi megoldás hatékonyabb lenne) alapvetően téves. Téves menedzsmentszemléletből és közönséges beruházói érdekekből fakad, bár rendszerint a biztonsági kockázatra hivatkozik. A jelenlegi infrastruktúra-szabványok előfeltételezik, hogy 20-30 év múlva is azonos szabványokkal lesz ellátható az adott szükséglet vagy igény. Ez azonban egyáltalán nem biztos.
  • A jóléti társadalmakban elfogadott igények (rekreáció, szociális vívmányok, luxusáruk stb.) és életviteli jellemzők egyszerre szülnek ellenérzést és igényt a fejlődő térségekben. Az emberiség együttesen pedig jelentősen túlhasználja a Föld által nyújtott természeti erőforrásokat. Az egyenlőtlenség önmagában konfliktusforrás, és az egyenlőtlenség mértéke egyre nagyobb. A társadalmi biztonság érdekében szükséges, hogy a lehető legtöbb ember kielégítő (emberhez méltó) életet éljen, részesüljön az adott térségekben létrehozott hasznokból, és minél kisebb legyen az externális (okozója által meg nem fizetett, másokra átterhelt) környezeti károkozás.
  • A világon a nélkülöző és a jólétben élő emberek térben eléggé elkülönülnek. A sok földi erőforrást felhasználók az úgynevezett „fejlett” országokban élnek. Ők a túlfogyasztók. Az egy főre jutó erőforrások használatának arányát jól szemlélteti az ökológiai lábnyom, melynek különbségei szintén mutatják a globális egyenlőtlenséget. Az ökológiai lábnyom megmutatja, hogy az egyes emberek életmódjukkal a Föld mekkora részét veszik igénybe, hány hektár terület tartja el őket.

  • A nemzetközi kereskedelem fontos, nemcsak az ellátásban, hanem a békés kapcsolatok fenntartásában is. A termékek többségét azonban nem távolsági, hanem közeli kereskedelemben érdemes megvenni, minél közvetlenebbül. Így jó neked, és a környezetnek is. Nemcsak a távolról szállítás, hanem a hosszú kereskedelmi láncolat is növeli az ökológiai lábnyomot. Ráadásul a hosszú kereskedelmi láncba termelő gazdának, őstermelőnek az értékesített (végső) jövedelem 40%-a, ha marad.
  • Közönséges árufogyasztásodat megfelelőbb árufogyasztással helyettesítsd, ha már szolgáltatásvásárlással nem tudod helyettesíteni. Tőkeigényességgel, anyagigényességgel, sok tudással vagy főként sok szállítással jellemezhetők az egyes termelési módok. A magas munka- és tudásigényű termékek általában környezetbarátak. A főként tőke- és szállításigényes termékek ezzel szemben nem környezetbarátak. A munkaerőigényes és tudásigényes termékek tehát vonzóbbak.
  • A környezetvédő, és más fogyasztáskritikus szervezetek minden év novemberének utolsó péntekjén, éppen a kereskedelemi statisztikákban bevásárló hónappá vált advent (és színes vasárnapjai) kezdete előtt arra figyelmeztetnek, hogy a civilizációnk által diktált túlfogyasztás számtalan káros környezeti és társadalmi következménnyel jár. Ne vásárolj semmit! napot, fejlettebb országokban Ne vásárolj semmit! hetet tartanak. Ez segít abban is, hogy sokkal kritikusabbak lesznek a reklámokkal, fogyasztói marketinggel kapcsolatban.
  • A kereskedelem nagyon gyakran a fejlődő országok termékeit forgalmazza óriási haszonnal a nemzetközi kereskedelemben. A szegény régiók termelői számára a helyben szokásos, azaz nagyon alacsony átvételi árat adnak. Az etikus fogyasztás régóta meglévő törekvése, hogy csökkentse a harmadik világ, a fejletlenek, a volt gyarmatok kiszolgáltatottságát, tisztes jövedelem biztosítása révén. Ennek módját méltányos kereskedelemnek, fair trade-nek nevezik. A termékek Fair trade címkét viselnek. A rendszerhez csatlakozó termelők megismerik és érvényesítik az emberi jogokat. Nem alkalmazhatnak rabszolgamunkát, gyermekmunkát, illetve a bevételükből helyben iskolát, ivóvíz-hálózatot, egészségügyi intézményeket kell létesíteniük. A méltányos kereskedelem importőrei közvetlen kapcsolatban állnak a termelőszövetkezetekkel, mindig méltányos árat fizetnek a termékekért (akkor is, ha a világpiaci ár esik), gördülő, értékesítés előtti méltányos hitelt biztosítanak a termelőknek, és segítik a bio-termelés módszereinek terjedését.
  • Zöld akciókat a közszolgáltatás is szervez. A települési önkormányzat, az iskolaigazgatók, a minisztériumok és hatósági szerveik, sőt, a pártok is élnek az önkéntesség, és a közös környezeti érdekekért felelősséget érzők erejével, építenek érdeklődésükre.
VISSZA NORMÁL NÉZETBE