A címzett e-mail címe:


Az ön e-mail címe:


Az ön üzenete:
Elküld
LEVELÉT TOVÁBBÍTOTTUK A MEGADOTT E-MAIL CÍMRE
bezár

Könyvajánló

Linkajánló

Új ház

Az otthon a legfontosabb hely számunkra, és egyben a legtöbb energiát fogyasztó helyszín. Az energiafogyasztás mértéke csökkenthető, hiszen ismertek az egyszerűbb és bonyolultabb, az olcsó és az előzetes takarékosságot igénylő módok és eszközök. Ismerd meg és használd ki ezeket a lehetőségeket, hogy környezettudatosabbá legyél,vagyis hogy csökkentsd a környezetterhelést, és olcsóbban építkezhess!
  • Fenntartható, környezettudatos a házad, ha takarékos az anyag-, víz- és energiafelhasználás terén, ha jó hatásfokkal hasznosítja ezeket, ha a házad által kibocsátott vagy termelt anyagok egyike sem mérgező, sőt, újrahasznosítható, valamint ha megépítésekor és használatában közeli erőforrásokra támaszkodsz. Csak olyan épület alkalmas minderre, amely alkalmazkodik közvetlen környezetéhez. Lássuk, mi kell ehhez!
  • Az energiafelhasználás csökkentése a legfontosabb! Helyes, ha jól hőszigetelt, tömbös (nem széttagolt), hatékony gépészettel bír a ház. Az energiatudatos építészeti irányzatok elsődlegesnek tartják a fosszilis energiahordozókkal való takarékosságot, azonban ennél is fontosabb az általános energiatakarékosság. Csak akkor fordulj a megújuló energiák hasznosítása felé, ha már mindent végiggondoltál és tettél a fogyasztásod csökkentése terén!
  • A "passzív" rendszerben a környezeti energiák hasznosítása építészeti-épületszerkezeti eszközökkel történik. Energiaforrásként a nap energiája jöhet szóba elsősorban, ezért működésük alapja az üvegházhatás. A napsugárzás csapdába ejtett energiája az épület transzparens (üvegezett) felületei mögötti tárgyakat felmelegíti, a hő egy része időlegesen az anyagban eltárolódik, másik része pedig a helység levegőjét melegíti . A meleg berendezési tárgyakról induló hősugárzást az üvegezés csapdába ejti.. A hosszú hullámú visszavert sugárzás melegíti fel a szerkezetekkel érintkező levegőt.
  • A fenntartható ház mértékei:
  • Az aktív rendszerek általában hőenergiát termelnek fűtésre illetve vízmelegítésre, esetleg elektromos energiát állítanak elő. A kogenerációs, vagy kapcsolt energiatermelés esetén a hőenergián kívül áramot is termel a kazán. A környezettudatos házban törekedni kell arra, hogy az energiát megújuló erőforrásból vegyük. Napenergiából, földhőből (mélyebb vagy közeli , azaz geotermikus vagy hőszivattyús földhőből), szélből.
  • Az energiafelhasználás csökkenésének függvényében 30 kWh/m2/év értéknél már kisenergiájú, 15kWh/m2/év érték alatt passzív házról beszélünk. Van gyakorlatilag nulla energiafelhasználású ház is. A legjobban csökken az energiaigény, ha:
  • A ház tervezése a telek kiválasztásával, a ház helyének meghatározásával kezdődik. A ház tájolása, azaz hogy hol fekszik, merre néznek az ablakai, mennyire árnyékolja le a domborzat vagy más tereptárgyak, alapvetően meg fogja határozni jövőbeni energiafogyasztását.
  • A ház formája, az egész ház tömbössége, vagy éppen ellenkezőleg, tagoltsága a téli fűtési igény és a nyári túlmelegedés szempontjából is lényeges hatású. Minél nagyobb a külső felületek aránya a teljes térfogathoz viszonyítva, annál nagyobb lesz a környezet hatása a ház hőmérsékletére.
  • Energetikai szempontból a legfontosabb az anyagok hőkapacitása és a hőátbocsátási tényezője. Ismerkedj meg ezekkel! A hőkapacitás azt jelenti, hogy az épület szerkezetei mennyi hőt képesek eltárolni, majd késleltetve, apránként visszasugározni a környezetükbe. A nagyobb hőkapacitással bíró házakban a hőmérséklet kevésbé ingadozik. Például lassabban melegszik fel, majd sokkal jobban tartja a meleget, mint a kisebb hőkapacitásúak. Télen hosszabb ideig tárolják a napsugárzás energiáját, nyáron nem forrósodnak át olyan gyorsan.
  • A megépített szerkezeti elemek hőátbocsátási tényezője azt mutatja, hogy mennyi hő áramlik át az egyes szerkezeti elemeken (pl. falon) keresztül a külvilág felé. Ezt az értéket a műszaki leírásokban U-értékkel (régebben „k” értékkel) jelölik, mértékegysége W/m2/K. Minél kisebb az U-érték, annál jobb az építőelem hőszigetelő képessége (i.e. magas hőátbocsátási tényezőjű anyagok esetén, ugyanolyan falvastagságnál, a fűtési energia gyorsabban szökik).
  • Hőhíd az a surranópálya, ahol a meleg átkel, átszökik a különben jól szigetelt falakon, tetőn is. Mindig a legnagyobb hőátbocsátású szerkezeti elemen át szökik a meleg. Például az épület sarkán, vagy kiszögellésén, ahol vékonyabb, vagy nem pontosan átfedő a szigetelés, vagy ahol olyan anyagot kell beépíteni (például stabilitás miatt), amelynek magas a hőátbocsátása. Ilyen az ablakok-ajtók fölötti áthidaló, ha betonból van, ilyen a vasbeton koszorú is. A hőhíd, amellett, hogy utat nyit a hőcserének (nyáron hőnyerésnek, télen hővesztésnek), szinte mindig penészedést is okoz. Ősztől tavaszig a hőhíd belső felülete lehűl, sokkal hűvösebb, mint a belső falak, mennyezet többi része. Ezeken a helyeken csapódik le a beltéri pára. Ha párás egy felület, és ugyanakkor tápanyaggal is szolgál, máris megjelennek a penészgombák!
  • A tetőn, a falakon és a padlón át a fűtési energia 50-60 százaléka egyszerűen elillan az átlagos magyar családi házból. Csökkentsd ezt a veszteséget legalább úgy, hogy "csak" a tizede szökjön az elfűtött energiának. Azaz: szigetelj!
  • A szilárd hulladék nagy része, 30-50%-a építési törmelék. Pedig a bontott anyagokat újra lehet használni eredeti formában, vagy újrahasznosítani feldolgozás után. Törekedj te is használt építési anyagok beépítésére!
  • A szabályok szerint a határoló szerkezetek (beleértve a nyílászárókat: ajtókat és ablakokat) hőátbocsátása nem haladhat meg előírt mértékeket. A hagyományos (külső és belső szárnnyal szerelt) ablakok hőátbocsátása, U-értéke nagyobb mint három. Az egyesített szárnyú ablakok U-értéke 2,7. Ekkora a hőátbocsátása a hagyományos "hőszigetelő" üvegnek is, ahol fémkeretre ragasztják fel a két üvegtáblát.
  • Az új ház gépesítéséről (beépített porszívók, keringetőszivattyúk, kazánok és más hőtermelők, hűtés, vízvezeték, szennyvíz elvezetés és kezelés stb.) a többi fejezetből tájékozódj!
  • Beteg épület tünetek (SBS) elkerülése érdekében legfontosabb a tudatos (esetleg automatizált) szellőztetés, a ház gépesített rendszereinek karbantartása, a gondos anyagválasztás és a zajcsökkentés.
  • A zaj idegesít, károsít, és fogékonnyá tesz a beteg épület tünetegyüttes többi hatására is. Fontos, hogy a te házad se keltsen nagy zajt, és az is, hogy védekezz a zajok ellen. Ez könnyű feladat.
  • Az épületek minősítése egyre megszokottabb – csakúgy, mint az élelmiszereké, a szállodáké, vagy a turistalátványosságoké. Bármely épületminősítés, amely alapján Te döntést hozol legalább a következő szempontokat vegye alapul: belső terek levegőjének minősége, víz- és szennyvízkezelés, hulladékkezelés, a külcsín és a beltér optikai és pszihológiai tényezői. Könnyű fizikai, vagy közepes szellemi munka esetén az alábbi értékek javasoltak (WHO ajánlás):
  • A világ sok országában fejlesztettek már ki környezettudatos épületminősítési rendszereket.
  • Lakás kialakításban, házépítésben is fontos barátaid megújuló erőforrásait, áruit (termékeit, szolgáltatásait) hasznosítani. Ennek leginkább hagyományos formája a „segítek neked, majd segíts nekem” becsületkasszáján túl a kaláka. A kalákát az alkalmi (hirtelen) kézimunkaerő igény szüli. A kalákatartozás nem inflálódik, azaz aki járt kalákában valakinél, annak visszajár a szívesség valamikor. A szívességbankok (cserekörök, amelyben órában mért szolgáltatásokat adunk-veszünk közösségünk tagjaival) gyakorlatilag könyvelt kalákák.
  • Ismerj meg néhány alapvető építőanyagot:
VISSZA NORMÁL NÉZETBE